A beszámoló szerint a kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának vezető költségvetési szakpolitikusa azt írta képviselőtársainak egy nem nyilvános feljegyzésben, hogy a szövetségi kormány az idei évtől fejenként 670 euró támogatást nyújt a hazatoloncolások költségeire a menedékkérők ellátásáért, illetve az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelős tartományoknak, és 2016-ra 268 millió eurót különített el erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a kormány 400 ezer elutasított menedékkérővel számol, de tartalékol pénzt arra az esetre is, ha még több embert toloncolnak ki a tartományok - áll Eckhardt Rehberg levelében.
A Die Welt szerint reálisnak tűnik a kormány becslése az utóbbi évek adatait tekintve, amelyek azt mutatják, hogy nagyjából minden harmadik menedékjogi kérelmet fogadják el, és tavaly több mint egymillió menedéket kereső ember érkezett Németországba. Pontos számuk nem ismert, mert még mindig nem regisztráltak mindenkit és több százezren még nem adták be menedékjogi kérelmüket, a BAMF-nál feltorlódott ügyhátralék pedig elérte a 660 ezret. Ennyi kérelmet kell az idén feldolgozni a feltehetően több százezer új érkező menedékjogi kérelme mellett. A elutasított kérelmek száma így könnyen elérheti a 400 ezret - írta a berlini lap.
A BAMF becslése szerint amennyiben az idén 500 ezren érkeznek, a hivatal nyárra utolérheti magát, ledolgozhatja a hátralékot és minden új kérelmet rövid idő alatt elbírálhat, mint a menekültválság előtti időkben. Ugyanakkor az elutasított kérelmek 400 ezres száma nem azt jelenti, hogy 400 ezer menedékkérő el is hagyja az országot, mert például megtámadhatják a döntést bíróságon, vagy élhetnek az úgynevezett egyházi menedékjog lehetőségével, azaz kérhetnek menedéket valamely nagy németországi keresztény felekezettől - mutatott rá a Die Welt.
A Németországot hazatoloncolás révén vagy önként elhagyó menedékkérők száma 2015-ben megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, így tavaly év eleje óta már nagyjából 50 ezren távoztak az országból - emelte ki egy vasárnapi lapinterjúban Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora.
Az Angela Merkel kancellár vezette CDU politikusa a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban hozzátette, hogy sokan már a menedékjogi kérelem beadása előtt "visszafordulnak, ha világosan jelzik nekik, hogy nincs esélyük a sikerre".
A kormánynak "még jobban kell teljesítenie" ezen a területen, ezért a tavaly a nyugat-balkáni országok esetében alkalmazott eljárást követve "félreérthetetlen jelzéseket ad arról, hogy algériaiként, tunéziaiként vagy marokkóiként nem éri meg Németországba jönni" - mondta a miniszter.
Az áldozatok és tanúk szerint főleg észak-afrikai férfiak által elkövetett szilveszteri szexuális zaklatások és rablások ügyére utalva hangsúlyozta, hogy nem csak azokat a bűncselekmény miatt elítélt külföldieket utasítják ki, akiket vissza lehet szállítani a hazájukba.
A kormány tárgyalásokat kezdett Törökországgal és más államokkal az úgynevezett harmadik országból érkezett menekültek visszafogadásáról, ami azt jelenti, hogy a német bíróságokon elítélt menekülteket nem a hazájukba toloncolják vissza, ha ez például polgárháború miatt nem lehetséges, hanem abba az országba, amelyből beléptek az EU területére - mondta Peter Altmaier.
A miniszter elmondta, hogy a kormány menekültpolitikájának lakossági támogatottsága emelkedésnek indul majd, amikor láthatóvá válnak a sikerek. Felidézte, hogy az előző kancellár, Gerhard Schröder reformprogramja is vitatott volt kezdetben, és Angela Merkellel ellentétben sokáig még Schröder saját pártjában, a szociáldemokrata pártban (SPD) sem támogatta a többség a reformokat, amelyek azonban így is helyesek voltak, mert Németország érdekét szolgálták.
Arra a felvetésre, hogy Gerhard Schröder elvesztette a kancellári pozíciót a reformok miatt, Peter Altmaier azt mondta: "éppen ez a különbség hozzánk képest, mi ugyanis megoldjuk a menekültek jelentette kihívást, mégis a legnagyobb párt maradunk és választásokat nyerünk".